Népszerű bejegyzések

2010. április 28., szerda

Ahogy telnek a napok...

Csak nagyon óvatosan merek fogalmazni, de Fanni jelentősen megváltozott, nincs ugra-bugra ritkán szól bele Quennáék csatározásaiba. Sokat pihen, és kézből kell etetni és az étvágya is remek :) Pocijáról még korai lenne bármit is mondani...

Quenna most Hópehellyel "babázik" rettenetesen jó mami lesz, türelmes, de ugyanakkor nagyon szigorú. Valamint fel kell készülnöm, hogy velem szemben is védelmezni fogja utódait, ami majd megnehezíti a dolgomat nem is kicsit... Nagyon mókás azt látni, ahogy Hópelyhet cipeli, ráfekszik, melengeti, és próbálja fegyelezni. Hópehely egy ideig szépen tűr, majd visszavág, ilyenkor Quenna jön hozzám, hogy csináljak már valamit. Nagyon édes :)

Összeengedtem Quennát és Quentint :) volt nagy örömködés az elején, heves puszikkal üdvözölték egymást :))) de utána Quentinből kijött a pasi, amit Quenna nem értékelt kitörő örömmel...

Dönci és Dettike a "mézesnapjaikat" élik :) Dokink "áldását adta" az eseményekre. Minden rendben megy csak azon nem tudtak megegyezni, helyileg hol legyen a dolog, máshol akarta Detti és máshol Dönci, de a végén csak megállapodtak :)))

Nincsenek megjegyzések:

Egy elgondolkodtató történet a felelősségről...

Egy sorsára hagyott vadászgörény

Ma végre rám nézett valaki, én megörültem, mert azt hittem TE vagy anya, de két idegen nézett vissza, amikor kikukucskáltam. Vártam a már-már megszokott verésemet de, még amikor félelmemben megharaptam az egyiket akkor se bántottak, megnyugtatóan beszéltek hozzám, valami olyasmit, hogy nincs baj, és hogy nem kell félem.
Miután megnyugodtam, és elengedtem a kezét megsimogatott. Kezéből csöpögött a vér, de a másik ember kivett, és berakott valami kézi ketrecbe. Elvittek... én nagyon rettegtem, mi történik majd ez után. Valami érdekes helyre kerültem, ahol több hozzám hasonló sorsú vadászgörény volt.

- Megfürdettek, mert a kaki, pisi rászáradt a bundámra.
Anya te ezt miért nem?
- Elvittek orvoshoz, megvizsgáltatni, hogy van-e valami bajom.
Anya te ezt miért nem?
- Kaptam egy tágas ketrecet.
Anya te ezt miért nem?
- Megmutatták, hogy valójában miért is van benn a ketrecbe az a fehér szemcsés valami, és amikor végre nyugtáztam azzal, hogy oda végeztem a dolgom megdícsértek.
Anya te ezt miért nem?
- Megtanították, mekkora lehet a harapásom, ami még nem fájdalmas, nem okoz sérülést az embereknek.
Anya te ezt miért nem?

Most már nem félek, csak mindennap reménykedem, hogy legyen végre nekem is igazi, szerető családom.


Kolmann Gabriella (Sun-yellow)
( A Magyar Vadászgörény Klubnak írtam ezt a kis szösszenetet nagyon rég... )