Népszerű bejegyzések

2010. november 24., szerda

Hópehely beteg :(

Már egy ideje figyelgetem a lánykámat…

Lekopaszodott a farka még nyáron, de nem gond, volt már ilyen. Nem gondoltam semmi komolyra.

Eljött a vedlés, mindenki szépen vedlett, jött a pihe-puha selymes szebbnél szebb bunda mindenkinek, kivéve Hópehelyhet… ekkor már figyelgettem, gyanakodtam.

Most jelenleg ott tartunk, hogy a farkán nincs szőr, aljszőrzete hiányzik, fedőszőre ritka L

Mindemellett hiába eszik fogy, nemhogy téli súly, de nyári sincs :’( L

Gyökeres ellentéte az egész eddig leírtnak, hogy eszik rendesen, aktív, rosszalkodik, szájal ahogy szokott, örömködik, játszik, ugrál, pattog.

Természetesen Péterrel (állatorvosunk) rajta vagyunk a megoldáskeresésen. Amikor elvittem megnézetni, gond volt a vérkeringésével, így a nyaki vénából vett vért Péter, és szegénykém kapott 4 injekciót is, ki is mutatta a megtetszését nekem Hópehely. J Olyan kis helyes volt J a vizsgálóasztalról „felfutott” rám, és a garbóm nyakát megcibálta, nyomatékosítva, hogy ezt mégegyszer ne merészeljem engedni. Senki ne gondolja, hogy meg akart támadni, ha ez lett volna a szándéka megtehette volna!

Vártuk az eredményeket… majd miután kiderült, nem tudtam eldönteni örüljek vagy se…

Nagy rutint csináltak, és csak 3-4 paraméternél volt eltérés, jellemző betegséget nem mutatott… így tovább kell vizsgálódni.

Ha szerencsénk van akkor megússzuk egy mellékvese betegséggel, ha nem akkor… de NEM!!!!! nem lehet nagy baja!

Most várakozás, majd újabb vizsgálatok. Ha kiderül valami megírom.

2 megjegyzés:

Era írta...

Jaj!!:(

Drukkolok,hogy ne legyen nagy a baj!
Bár már az is baj,hogy beteg! :(:(:(
Jobbulást a kislánynak!!!

Kolmann Gabriella - Sun-yellow Kennel írta...

Köszönjük.

A folytatás már olvasható :(

Egy elgondolkodtató történet a felelősségről...

Egy sorsára hagyott vadászgörény

Ma végre rám nézett valaki, én megörültem, mert azt hittem TE vagy anya, de két idegen nézett vissza, amikor kikukucskáltam. Vártam a már-már megszokott verésemet de, még amikor félelmemben megharaptam az egyiket akkor se bántottak, megnyugtatóan beszéltek hozzám, valami olyasmit, hogy nincs baj, és hogy nem kell félem.
Miután megnyugodtam, és elengedtem a kezét megsimogatott. Kezéből csöpögött a vér, de a másik ember kivett, és berakott valami kézi ketrecbe. Elvittek... én nagyon rettegtem, mi történik majd ez után. Valami érdekes helyre kerültem, ahol több hozzám hasonló sorsú vadászgörény volt.

- Megfürdettek, mert a kaki, pisi rászáradt a bundámra.
Anya te ezt miért nem?
- Elvittek orvoshoz, megvizsgáltatni, hogy van-e valami bajom.
Anya te ezt miért nem?
- Kaptam egy tágas ketrecet.
Anya te ezt miért nem?
- Megmutatták, hogy valójában miért is van benn a ketrecbe az a fehér szemcsés valami, és amikor végre nyugtáztam azzal, hogy oda végeztem a dolgom megdícsértek.
Anya te ezt miért nem?
- Megtanították, mekkora lehet a harapásom, ami még nem fájdalmas, nem okoz sérülést az embereknek.
Anya te ezt miért nem?

Most már nem félek, csak mindennap reménykedem, hogy legyen végre nekem is igazi, szerető családom.


Kolmann Gabriella (Sun-yellow)
( A Magyar Vadászgörény Klubnak írtam ezt a kis szösszenetet nagyon rég... )