Pár nappal ezelőtt megdöbbentő jelenetnek lehettem tanúja.
Ismételten megbizonyosodtam arról, hogy az ember mikor már azt hiszi, hogy nem
érheti meglepetés, téved :) a görik mindig tudnak újat mutatni.
Sajnálatomra nem tudtam lefényképezni.
Történt ugyanis, hogy a szokásos játék után a görik
visszamentek a helyükre, és épp vacsoráztak, amikor Baltazár lement az alsó
szintre, és vitte magával az elemózsiáját, egy darab csirke farhátat. Mint
köztudott a nem csak görényeink vannak, hanem egy mentett cicánk is, aki a
Zafír névre hallgat. Zafír ott bóklászott a görények ketrece körül, amikor egyszer
csak Baltazár felment a félemeletre az étellel, és a sarokban elkezdte kifelé
lökdösni Zafírnak aki épp ott állt és nézte őket. Addig-addig tuszkolta a
csontos husit a göri, míg a macska el nem vette, ekkor mint aki jól végezte
dolgát felment egy újabb falatért, és jóízűen elnyammogta fent a többi görivel
együtt. Én meg lélegzet visszafojtva álltam, és alig hittem a szememnek, hogy a
görény megetette a macskát.
Tegnap nem tudom mi üthetett Baltazárba. A télre már
teljesen beálltak, így nehezen keltek, de a szokott időben elindult a játék.
Mindenki nagyon jól érezte magát, azonban Baltazár nem bírt magával, és folyton
kergetőzőset akart velem játszani. Állandóan hívott, és mit volt mit tenni
belementem a játékba. Természetesen nekem kellett őt kergetnem, ő meg boldogan rohangált
előttem, meghazudtolva a 2,6 kg-os súlyát. Futott, elbújt, pattogott, makogott,
én meg csúsztam-másztam utána. Mindketten alaposan elfáradtunk. Kimerülten ment
vissza a csajokhoz, aminek Bizzy örült a leginkább, hiszen kedvére nyúzhatta
Baltazárt.
