A kritikus időszak lassan véget ér

Eltelt az első 10 napjuk a piciknek. Így túl vagyunk a nehéz időszakon. A kölykök szépen fejlődnek, bontakoznak ki az egyéniségek, Bizzy is egyre több időt engedélyez nekem a picikkel.
A napok ugyanúgy telnek rutinszerűen.
Bizzyke mindig szól mikor legyen nagytakarítás, én meg jó „rabszolga” módjára engedelmeskedem.

Miután letelt az első hét, a kölyköket minden takarítás, gondozás alkalmával kiveszem a fészekből, egy nyitott ágyikóba, ahol kényelmesebben foglalkozhatok velük.

4 fiú, 4 lány lett az arány.

Akkor egy kis jellemzés:

Jöjjenek először a lányok.

-         Az egyik lány mindig a kupac aljára fúrja magát, hagyja had melegítsék őt a többek.

-         Van egy olyan lányka, aki folyton megy, és nem hazudtolja meg görény mivoltját, ahol épp elfárad, ott alszik el, attól se riad vissza, ha kicsit távolabb van a többiektől.

-         Fotómodell lányzó is van, folyamatosan pózol, mindig ő akar lenni a kupac tetején, és ha ez nem megy másként, hangot adva akaratának mászik a többekre.

-         Meg van egy „életművész” lányka is, ő kevés energia befektetéssel akarja a legtöbbet kihozni a helyzetekből. Bizzyvel ellentétesen indul el visítva, ahogy csak bír, erre a gondos mami azonnal megfogja, és odateszi a cicire, hogy „itt van egyél”. A picike meg ugyan panaszkodva, de persze elkezd enni. Amikor csak lehetősége van a fészek kijáratának a közelében tartózkodik, hogy ha mással nem is de azzal, felhívja magára a figyelmet, nagyon kis eleven csajszi lesz.

No és akkor a fiúk.

-         Az egyik kisfiú már most sötétedik, ő csoki színű lesz az már biztos.

Ő az aki általában nyugodt, és csak okkal nyitja ki a száját, de akkor aztán „beleremeg minden”.

-         Van egy olyan fiúcska ki mindig izeg-mozog, és folyton méltatlankodik.

-         Természetesen van egy haspókunk is, akinek mindig tele kell lenni a pocakjának.

-         Az elmaradhatatlan „nyugalom mintaképe” is megtalálható. Ha kézbe veszem alszik tovább, nem igazán ideges vagy hangos típus, de persze ha éhes akkor meneküljön mindenki az útjából.

Bizzy néha megunja a fotózást, és az érdeklődésemet, és akkor nem zavartatja magát nemes egyszerűséggel hátat fordít nekem, és véget vet a babanézésnek.

A picik első napjai

Elkezdődött a harc a figyelemért az ételért, és azért ki „fürödjön” később.

Vasárnap délután mikor mentem rendezni a sorokat, a 8 pici nagyon csöndben volt, anyucijuk természetesen ahogy nyílt az ajtó egyből éberen figyelt, bár leplezetlenül látszott rajta rettenetesen fáradt. Szinte semmit nem evett, kivettem és láttam, hogy van teje és szoptat. Szemügyre vettem a piciket is, persze szorítkoztam a gyorsaságra. Mindenki tele hassal mocorgott, hol nyüszögve, hol sírdogálva, hol csendesen. Nyugtáztam, minden rendben :) 

Bizzy visszament, és észrevettem valami furcsa, de nem akartam már tovább piszkálni őket, gondoltam másnap megfigyelem. Így is lett hétfőn direkt figyeltem. A szokásos módon jött a takarítás kajaadás, egy leheletnyit többet időztem a kölykökkel, Bizzykénél is kicsit elszakadt a cérna, és jelezte, hogy ez már neki sok, és igyekezzek. Bizzy bement, és akkor megláttam. Az egyik kölyök, mint annakidején Fanni már most egy hatalmas egyéniség.

Nem a megszokott módon közelíti meg a cicit, hanem cselesen, mégpedig a következő taktikát veti be:

fogja magát, és anyukája szeme láttára elkezd a másik irányba araszolni, természetesen teljes hangerővel, erre a mami, persze megfogja és azonnal cicire teszi, a picike meg dumálva és panaszkodva azonnal szopizni is kezd. Alig hittem a szememnek. Először azt hittem ez véletlen, de aznap este és ma reggel is ugyanezt tapasztaltam. Ma már megint csak többet foglalkoztam egy picikét velük, de óvatosan.

Legkésőbb szombaton megnézem hogy állunk az ivararányokkal.

A nagy nap (2016. 06. 18.) és előzményei

Miután megtörtént a fedezés hosszas izgalmas várakozás következett, az egyik pillanatban úgy tűnt minden rendben van, a másikban elbizonytalanodtam. Be kell valljam Bizzy semmilyen formában nem épp megszokott kismama volt. Nem adta fel a pörgést, és a bolondozást, a szokásossal ellentétben nem is volt aluszékony, szóval az utolsó pillanatig amig csak tudta kétségek között tartott minket.

Jöttek az utolsó napok feszes kemény hatalmas poci, de még mindig ugrál, játszik mókázik, a szívbajt hozva mindenkire… és megtörtént az áttörés csütörtökön láttunk és éreztük is a kicsit mozgását. Ekkor már tudtuk sikerült, de a neheze még hátra van,  ennek megfelelően rá is készültünk.

Elérkezett a szombat délután, épp ellenőrzést tartottam mi a helyzet Bizzyvel, amikor láttam, hogy kimegy WC-re, de mikor ment visszafelé már a baba félig kint volt, nekem se kellett több beültem a ketrec elé, és vártam. Nem piszkáltam nem zargattam, de ott voltam, hogyha komplikáció merül fel ott legyek, és azonnal tudjak intézkedni. Nehéz és hosszadalmas szülés volt, Bizzy többször is kijött a „szülőszobából”.

Rettenetesen elfáradt, de nyugodt maradt mindvégig.

Mire vége lett 9 picikét hozott a világra, és szerencsére a placenta is távozott. 1 kölyök nem érte meg a vasárnap reggelt, a természet szelektált.

Így most 8 kölyköt gondoz épp Bizzy.