Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánunk!

Minden kedves Olvasónknak!

Hópehely változásai

Hétfő reggel, mikor a szokásos reggeli foglalkozáshoz vettem ki a lánykámat valami „megszúrt”. Azonnal nyúltam az elemlámpa után és gyors mozdulatokkal kezdtem átnézni az állatot, a gyomrom remegett, már megint mi lehet a gond.

Amikor a farkához értem nem hittem a szememnek ami „megbökött” nem más volt, mint a szőre. Mi tagadás utána még 2-szer megnéztem jól látok-e, szegény Hópehely meg nem értette miért „visong” anya és miért puszilgatja annyit amikor marhára viszket mindene, és irtó kellemetlen minden mozdulat számára. Közben meg az „Anya veled meg mi történt, csak szőrösödöm!” képpel meredt rám.

Hívtam Pétert is, most akkor hogyan tovább?

Úgy gondoltam azért a gyógyszeres kezelést csináljuk, mert ez akkor se természetes. Péter is ezen a véleményen volt, és Ő is örült nekünk :$ meg is ígértem beviszem megmutatni a lánykát majd hamár lesz szőre rendesen J

Így a gyógyszert elkezdtük szedni, és napról napra látom, hogy pozitív irányba változik a lánykám.

Hópehely a hős!

Elérkezett az újabb vizsgálatok ideje a kicsiny lánykámnak.

Már amikor készülődtem, feszült ideges volt, és érezte, ez ismételten az Ő napja lesz.

Kezdtük az ultrahang (UH) vizsgálattal.

Nem engedtem, hogy más fogja, a doki ugyan mondta, hogy majd az asszisztens segít, de tudtam nekem kell fogni. Csak annyit engedtem, hogy nyomja Hópehelynek a pasztát, ami természetesen én vittem. Ha olyan vizsgálat van, inkább mindig viszek saját ínyencséget, amivel adott esetben elvonom a figyelmüket.

Szóval hanyatt fektettem, lefogtam, jött a borotválás, majd megkapta a zselét, és kezdődött a vizsgálat. Beszéltem Hópehelyhez, és egyik szemem rajta, másik szemem, meg a monitoron (UH diagnosztizálást is tanultam). Jobb oldalon minden rendben, jöhet a bal, ott már elfogyott a kislányom türelme. Ficergett, meg is kellett állni, de mindent meg tudtunk nézni.

Beszélgettem kicsit a dokival, elmondott pár egyértelmű dolgot, szokás szerint kérdeztem is párat, majd utunkra engedett. Irány Péter (állatorvosunk), bementünk a kezelőbe, megvizsgálta Hópelyhet, és megtárgyaltuk az UH eredményt, és hogy  merre tovább. Miközben mi emberek beszélgettünk Hópehely „nyomott egy büdöset” gondolom a legutóbbi negatív élmény miatt. Nem is kellett „csalódnia”, most is kapott injekciót.

Összegezve: Nem jutottunk sehova L vérkép jó, UH-on a mellékvesék normális nagyságúak, és minden belső szerve normális teljesen rendben van. Statisztikailag legvalószínűbb a mellékvese, így ebbe az irányba kezdem kezelni, átmenetileg gyógyszeresen. Ha ez a baj, akkor 2-3 héten belül látnom kell a változást. Ha nem akkor további vizsgálatok kellenek, és igazából bele se merek gondolni…

Véleménynyilvánítás

Tegnap, mint szokás megcsináltam a nagytakarítást.

Mindent úgy, ahogy szoktam, ketrec szétszed, kimos, rács lemos, csövek alomtálcák kimos.

Teljes „ágynemű” csere. Itt követtem el a hibát. Quennáékhoz úgy tettem be alulra a függőágyat, ahogy fent szoktam. Nagyon lentre és nagyon középre sikeredett a ketrec ajtaja miatt. A saját munkámat megnehezítve ezzel, de ugye a görik kényelme fontosabb J

Betettem a társaságot (jelenleg Quenna, Vénusz és Tupac van együtt). Quennának tetszett, éljen, fél siker! De ekkor jött ám a fekete leves…

Tupac befeküdt Quenna mellé, erre Vénusznak se kellett több, féltékenységébe besértődött. Elkezdte először kitúrni az almot az alomtálból, hátha „veszem a lapot”, nem így lett. Erre drasztikusabb dolgokhoz folyamodott! Módszeresen betaszigálta az alomtálat a függőágy alá, és mivel nagyon lent volt az ágy ezzel lökdöste ki a benne békésen alvókat, hamár Ő nem aludhat ott! kipottyant Tupac, ekkor Vénusz befeküdt, és Tupac csinálta ugyanezt… jó éjszakám volt.

Reggel első dolgom volt áthelyezni az ágyat. Feljebb került, és az egyik sarokba. Így a takarítás is könnyebb, és gondoltam nyugis lesz az estém is. Visszamentek reggel, és az első teendőjük volt „lemeozni” mit változtattam. Tetszett nekik, édesek voltak, ahogy birtokba vették a lehető legnagyobb egyetértésben.

Kerültem fordultam, és amikor rájuk néztem láttam, hogy Tupac és Vénusz fent alszik a kettős függőágy belső részébe (egy pihe – puha dupla polár ágyikó) Vénusz félig kint volt, szinte egyensúlyozott. – „U” alakban volt az ágyba a mellső lábai meg kilógtak. – Tupac fészkelődött erre szegény kis Vénusz lehuppant, koppant, majd kómásan felnézett „Most meg mi történt!” arckifejezéssel. Majd bevánszorgott Quenna mellé, elhelyezkedett és horkolt tovább.

Természetesen este egy szem alom sem volt szétszórva. Imádom, hogy ennyire tisztaságmániások, de ha mégse annak oka van, és akkor csak annyi a dolgom, hogy rájöjjek.

A kicsik első hava

Vénusz és Tupac

Reggel arra ébredtünk, hogy minden havas kint J

Nekem se kellett több, irány a kert mindenkivel, akivel csak lehet.

Első körben kivittem Vénuszt és Tupacet. Irtó édesek voltak, nem tudták mit kezdjenek a hóval, mivel hideg, nedves és még el-el is tűnik…

Élvezték, de egy idő elteltével szrájkba fogtak, pózoltak kicsit majd irányba álltak, természetesen az ajtó felé.

Tupac mászik :)

Utánuk következett Quenna. Kedves volt nagyon. A maga kecses nőcis módján viselkedett. Jött – ment szaglászott, nézelődött, majd finoman elkezdett araszolni az ajtó felé, és tette – vette magát, hogy Ő biza bemenne, mert a popi kissé fázik.

Quentin és Fanni 

Következett Fanni és Quentin. A szívem szakadt meg, amikor Hópehely is ki akart jönni, de szó se lehetett róla, mivel ugye beteg és szőre sincs L Fanni sé Quentin nagyon jól érezték magukat, túrták a havat, és pózoltak a fényképezőgép előtt. Mókáztunk kicsit majd Ők is jöttek befele.

Utolsóként jött Dettike. Döncit már mindentől féltem, így szóba se került hogy kijön. Ő már a nyugdíjasok mindennapjait éli. Dettikének viszont jót tett szaglászott – bóklászott, amikor láttam, hogy fázik akkor bejöttünk.

Nagyon szeretek a hóba kint lenni velük. Felhőtlen örömünket csak az árnyékolta be, hogy ugye hiányzott a „sorból” Hópehely és Dönci.

Vénusz

Tupac

  

Quenna

Fanni

 

Quentin

Detti

Hópehely beteg :(

Már egy ideje figyelgetem a lánykámat…

Lekopaszodott a farka még nyáron, de nem gond, volt már ilyen. Nem gondoltam semmi komolyra.

Eljött a vedlés, mindenki szépen vedlett, jött a pihe-puha selymes szebbnél szebb bunda mindenkinek, kivéve Hópehelyhet… ekkor már figyelgettem, gyanakodtam.

Most jelenleg ott tartunk, hogy a farkán nincs szőr, aljszőrzete hiányzik, fedőszőre ritka L

Mindemellett hiába eszik fogy, nemhogy téli súly, de nyári sincs :’( L

Gyökeres ellentéte az egész eddig leírtnak, hogy eszik rendesen, aktív, rosszalkodik, szájal ahogy szokott, örömködik, játszik, ugrál, pattog.

Természetesen Péterrel (állatorvosunk) rajta vagyunk a megoldáskeresésen. Amikor elvittem megnézetni, gond volt a vérkeringésével, így a nyaki vénából vett vért Péter, és szegénykém kapott 4 injekciót is, ki is mutatta a megtetszését nekem Hópehely. J Olyan kis helyes volt J a vizsgálóasztalról „felfutott” rám, és a garbóm nyakát megcibálta, nyomatékosítva, hogy ezt mégegyszer ne merészeljem engedni. Senki ne gondolja, hogy meg akart támadni, ha ez lett volna a szándéka megtehette volna!

Vártuk az eredményeket… majd miután kiderült, nem tudtam eldönteni örüljek vagy se…

Nagy rutint csináltak, és csak 3-4 paraméternél volt eltérés, jellemző betegséget nem mutatott… így tovább kell vizsgálódni.

Ha szerencsénk van akkor megússzuk egy mellékvese betegséggel, ha nem akkor… de NEM!!!!! nem lehet nagy baja!

Most várakozás, majd újabb vizsgálatok. Ha kiderül valami megírom.

Vénusz és Tupac

Velük gyarapodott kicsiny kis családunk J

Vénusz a legsötétebb csoki J

Kellemes természetű kedves egyéniség. Különleges sötét színe csodás, sokan vadasnak nézik, de nem az. Játékos, de határozott egyéniség. Sokszor mutatja ki szeretetét azzal, hogy felmászik a ruhámon, és keresi a helyet ahová befúrhatja magát. Imádja ha puszilgatom abba még bele is alszik J

Tupac a világosbézs energiabomba J

Nőstényeket meghazudtoló energiával, mozgékonysággal rendelkezik. Szeret mindent és mindenkit, akivel eddig találkozott mind "megfőzte" J Szereti a fülemet bolházni, hogy miért a fülem kell neki, ahol nincs szőr ki tudja… játék közben kissé veszélyes, mivel nincs tisztába méreteivel, és amikor a lányokra ráugrik azok kilapulnak.

Folytatás…

Szóval hárman maradtak J

Quenna már nehezen viselte a helyzetet, de néha még én is sajnáltam a lánykámat. A kölykök nem voltak Rá tekintettel, simán „átgyalogoltak” Rajta ha útban volt.

A helyzet csak akkor kezdett javulni, amikor megkapták az első függőágyaikat.

No volt is nagy hancúr, meg ugrándozás. Rettenetesen élvezték, és mint a jó gyerekek, ha valaki elhelyezkedett akkor tuti, hogy a másiknak pont oda kellett menni, felébreszteni, kilökdösni, vagy csak egyszerűen piszkálni.

Ez idő tájt fogalmazódott meg bennem egy gondolat, hogy kellene egy playpen… Node nem is olyan egyszerű ez L. Nem estem kétségbe J úgy voltam vele, ha Mohamed nem megy Hegyhez, Hegy megy Mohamedhez! Szóval elkezdtem gondolkodni, hogyan is lehetne megvalósítani, mivel a „pluszkéz” növesztés esélytelenebbnek tűnt.

Rá is találtunk a megfelelő anyagokra, és a megfelelő technikára is amivel szétszedhető, és könnyen összeállítható, biztonságos és strapabíró.

Még Hajnallal együtt tesztelték a görik.

Aztán lassan eljött az idő, és Hajnal (Metis) elkerült Lauráékhoz.

Hogy is van ez…

Az elmúlt hetekben semmit nem írtam. Ennek oka is van/volt. Gondolkodnom kellett, mivel feje tetejére állt körülöttem a világ, és rendbe kellett tennem. Felmerült bennem sokminden, a napló bezárása, a tenyésztés befejezése… szóval szinte minden.

Átgondoltam, kompromisszumot kötöttem és folytatom, igaz a változás eléggé látványos.

Igen, miután ezeket a sorokat leírtam, méginkább megfordult velem a világ L.

Immáron túlléptem a történteken, és nekiállok, bepótolni az elmaradásokat és aktualizálni a körülöttünk zajló eseményeket J

Szóval lesz mit olvasni majd az elkövetkezendő napokban J

Megfogyatkoztunk…

Jó sok minden történt az elmúlt időszakba…

Node kezdjük az elejéről J

A kölykök a 6 hetes kort betöltve előzetes időpont egyeztetés után megtörtént a chip-ezés J mindenki szépen viselte, és minden jól alakult.

Az idő gyorsan telt, és lassan itt a „búcsú” ideje.

Edithék meg egyszer csak hirtelen bejelentették, nem csak Nereidet de Mimast is vinnék. Én örültem, mivel nagyon jó gazdik és igazi barátok is J

Laura megkért, hogy „nyaraljon” kicsit nálunk a picije. Ez természetes, legalábbis nekem.

Kati hamar elvitte Oberont, rögtön akkor amikor már elvihetőek voltak J kissé rendhagyó az Ő helyzete és esete. Jó volt látni azt az örömöt.

Edithék a megszokott körültekintéssel vitték a gyerekeket megszervezve, hogy ott legyünk a „bemutatásnál”. Nem csalódtam a többi göribe (Zoë, Colombus és Mázli) gnd nélkül elsőre elfogadták a kicsiket, már első éjszaka egy ketrecbe (torony) is aludtak.

Hajnal (Metis) maradt még, Tritonnak meg gazdit kerestünk.

6 hetesen

A picik elérték a 6 hetes kort. Annak megfelelően híztak, fejlődtek ügyesedtek. Egyre többet játszunk, egyre nagyobbakat ugrálnak, és egyre inkább a szívemhez nőttek.

Nagyon jól érzem magamat velük, egyre inkább keresik a társaságomat. Jönnek, vonnak bele a játékba, én meg olvadok, mint a napon felejtett jégkocka.

Vendégeink

A hétvége ismét eseménydúsra sikeredett.
Nem így terveztem, de jól sikerült J

Az alap elképzelés az volt, hogy délelőtt jönnek Szilviék, délután Edithék. Ember tervez Isten végez J

Szilviék maradtak, Edithék mellett beugrottak Eráék is. Így 9-en lettünk hirtelen.

Próbáltam mindenkire figyelni, de nem mindig jött össze.

A kölykök jól viselték a helyzetet, igencsak elfáradtak, és ami a meglepő Quenna is profin tűrte az egészet, meg is lepett vele.

Mindenkinek meglett a maga favoritja J kapkodtam is a fejemet.

Egy konkrét esetet el kell mesélnem, mert én többek között ezt nevezem felelős állattartásnak:

Era beleszeretett Tritonba. Meg is beszéltük, megkaphatja, régi barát, és kölyökgazdink, így me, kérdés, hogy jó helyen lett volna a picike. Pár nappal később beszéltünk, és visszamondta, mivel munkahelyi gondok léptek fel neki. Így nem meri bevállalni a picit, majd megszakadt a szíve, tudom ismerem, de bizonytalanra nem akarta elvinni, és ez felelőségteljes döntés.

Jaj

Tudom nagyon nem voltam aktív, de az a helyzet, hogy munka mellett reggel és este is 3,5-4 óra görizés – ami akárhonnan is nézve napi majd 8 óra. Így hulla állapotba szoktam ágyba keveredni :$

Szépen lassan bepótolok mindent J lesz mit olvasni a héten az tuti J

Rohan az idő…

5 hetesek lettek a picik, egyre értelmesebbek, ügyesebbek. Már biza masszívan 4 lábon közlekednek, sőt már szépen púpoznak is.

Rettenetesen ügyesen eszik a husit, és már simán belemennek az alomba is. Mivel minden hét fordulókor meglepnek valamivel most sem lehetett ez másként. Elkezdtek kint aludni J eddig mindig bent aludtak a „fészekbe”, no mostmár nem aki úgy gondolja nincs kedve bent lenni, az kint alszik általában kaja közelbe J de már teljesen úgy mint a nagyok. Ma annak is a tanúja voltam, hogy aki épp fent volt, hagyta a másikat aludni, így elvonultak játszani, birkózni, a többiek meg nyugodtan aludhattak, ennek szerintem Quenna örülhetett a legjobban J Quenna is sokat változott, megengedi, hogy benyúljak a ketrecbe, pakolgassam a piciket, és ha kint van akkor csak egy idő után „szól” hogy menne vissza, addig olyan mintha rám bízná Őket. Én meg nem tagadom élvezem.

Igazából csak magamat tudom ismételni, nagyon nyugodt babák, kedvesek ragaszkodóak. Mindig jönnek oda bújnak hozzám, oda fészkelik be magukat ha álmosak, vagy egy kis simit szeretnének, csak a játék hevében képesek nagyobbat harapni, vagy ha éhessek, de úgy vélem ez még elnézhető Nekik J
Quenna miatt viszont kicsit aggódom L feltehetőleg valamelyik pici szemen rúghatta, mivel könnyezik neki, és hunyorog. Megnéztük, gyulladás nincs szerencsére, nehézkes lenne antibiotikumozni lévén, hogy még mindig szoptat. Ebből is gondolom, hogy valamelyik pici a „ludas” többször tanúja is voltam, hogy a fején másznak keresztül, rúgják tapossák… bízom benne, hogy nem komoly, és rendbe jön a szeme. Később hamár nem fog szoptatni egy speciális festési eljárással megnézzük az a tuti, akkor talán kiderül mi is történt pontosan.

( Nem vagyok felelőtlen, csak mérlegelnem kell, és most bármennyire is nehéz a piciket figyelem, ha esetleg Quenna szemén maradandó probléma van, - mivel fertőzés nem lehet - akkor is úgy vélem, semmit nem tudunk vele tenni, és csak kockázatnak tenném ki a kölyköket, ha stresszelem Quennát és esetleg a váróban is összeszedhet valamit L )

A többiek jól vannak, a fiúk kezdik befejezni a szezont, így lassan összeengedhetőek a lányokkal. Ugyanakkor mindenki vedlik, és kezdik összeszedni magukat, kicsit talán korán is van ehhez… no majd meglátjuk mi is sül ki belőle J

Elmaradtam

Igen tudom, hogy rég írtam, de mentségemre szolgáljon, hogy aludni se sok időm maradt.

A kölykök betöltötték a 4. hetüket. reggel még semmi extra nem látszódott, este viszont kellett egy rendkívüli takarítás, mivel mindenki a kajástálon gyalogolt keresztül, és minden olyan lett. Ekkor láttam, hogy pattannak fel a szemhéjjak, csillognak a szemecskék J Onnantól elszabadult a „pokol” jönnek, mennek, nem állnak meg, csak ha már kidőltek.

Szépen komótosan nyílogatott mindenki szemecskéje, egyedül Mimas aki nem vitte túlzásba, Ő volt az utolsó. Egyre többször találnak bele az alomba. Természetesen jó görihez méltóan nem csak beletolatnak a sarokba, hanem magasra is emelik a feneküket, így előfordul, hogy miközben kézenállásba végzik el az aktuális dolgukat, kisikeredik az alomtálból :$ ha megigazítom, akkor nagy méltatlankodás van, ugyanúgy mint amikor elnevetem magam 1-1 hatalmas nyögésen, mert ugye „csomagozni” csak úgy lehet, hogy közbe nyög is, így legalább mindenki tudja J milyen tevékenységet is folytat.
Mára már 4 lábon közlekednek, játszanak, bolondoznak, és rendszeresen meg akarnak szökni előlem, igencsak résen kell lennem, amikor velük vagyok. Ennek megfelelően fényképeket se nagyon lehet Róluk készíteni, de igyekszem.

Hétvégén ismét vendégeik voltak.
Editih és Tamás jöttek el hozzánk, a picik teljesen megfőzték Őket. Utána meg Laura jött el a kisfiával, no velük se lett másként J A picik taroltak, Quenna meg rendes volt J én meg büszke vagyok Rájuk :$

Mint a nagyok!

Szombattól fogadnak a kölykök látogatókat.

Elsőre egy nagyon kedves barátnőm Sacy látogatott el hozzánk ennek kimondottan örültem, mivel tapasztalt, és így csak a kölykök és Quenna reakcióira kellett odafigyelnem.
Quenna ismét meglepett, számítottam majd a méltatlankodásra, hogy idegen szaga van a babáinak, de nem, szinte természetesnek vette, hogy a szeme fényeit tutujgattuk.

Vasárnap egy nagyon kedves barátnőm jött el a párjával, és oda volt a picikért J

Mindkettőjüknek köszönöm, hogy ellátogattak hozzánk.

A kölykök ekkor mintha varázsütés történt volna 180˚-os fordulatot vettek. Úgy gondolták Ők már biza nagyok, és elkezdtek kijárkálni. Ez Quennát annyira megzavarta, hogy bevitt egy husidarabot, de láttam rajta, hogy nem ezt akarta, mindenesetre a kölykök rávetették magukat J
Innentől nem volt megállás, kijárkáltak a babák. Volt/van aki a WC-re is eltalál, de mára már betettem a babaWC-t is J Enni viszont profin esznek, mindegy hogy csirke nyak vagy szárny tolják befele J

Akkor egy kis jellemzés egyesével J

Nereid: Akaratos öntudatos, határozott egyéniség.

Metis: Visszahúzódó, de egy kis játékra mindig kapható.

Titania: Rendkívül nyugodt, olyan, mint az apukája

Triton: Lányokat meghazudtoló energiabomba, mindemellett kissé akaratos.

Mimas: Állandóan kelleti magát, nyugodt, kellemes természetű.

Oberon: Egy az egybe tiszta Quentin.

Lányok

Fiúk