Népszerű bejegyzések

2010. november 30., kedd

Véleménynyilvánítás

Tegnap, mint szokás megcsináltam a nagytakarítást.
Mindent úgy, ahogy szoktam, ketrec szétszed, kimos, rács lemos, csövek alomtálcák kimos.
Teljes „ágynemű” csere. Itt követtem el a hibát. Quennáékhoz úgy tettem be alulra a függőágyat, ahogy fent szoktam. Nagyon lentre és nagyon középre sikeredett a ketrec ajtaja miatt. A saját munkámat megnehezítve ezzel, de ugye a görik kényelme fontosabb J
Betettem a társaságot (jelenleg Quenna, Vénusz és Tupac van együtt). Quennának tetszett, éljen, fél siker! De ekkor jött ám a fekete leves…
Tupac befeküdt Quenna mellé, erre Vénusznak se kellett több, féltékenységébe besértődött. Elkezdte először kitúrni az almot az alomtálból, hátha „veszem a lapot”, nem így lett. Erre drasztikusabb dolgokhoz folyamodott! Módszeresen betaszigálta az alomtálat a függőágy alá, és mivel nagyon lent volt az ágy ezzel lökdöste ki a benne békésen alvókat, hamár Ő nem aludhat ott! kipottyant Tupac, ekkor Vénusz befeküdt, és Tupac csinálta ugyanezt… jó éjszakám volt.
Reggel első dolgom volt áthelyezni az ágyat. Feljebb került, és az egyik sarokba. Így a takarítás is könnyebb, és gondoltam nyugis lesz az estém is. Visszamentek reggel, és az első teendőjük volt „lemeozni” mit változtattam. Tetszett nekik, édesek voltak, ahogy birtokba vették a lehető legnagyobb egyetértésben.
Kerültem fordultam, és amikor rájuk néztem láttam, hogy Tupac és Vénusz fent alszik a kettős függőágy belső részébe (egy pihe – puha dupla polár ágyikó) Vénusz félig kint volt, szinte egyensúlyozott. – „U” alakban volt az ágyba a mellső lábai meg kilógtak. – Tupac fészkelődött erre szegény kis Vénusz lehuppant, koppant, majd kómásan felnézett „Most meg mi történt!” arckifejezéssel. Majd bevánszorgott Quenna mellé, elhelyezkedett és horkolt tovább.
Természetesen este egy szem alom sem volt szétszórva. Imádom, hogy ennyire tisztaságmániások, de ha mégse annak oka van, és akkor csak annyi a dolgom, hogy rájöjjek.

2010. november 28., vasárnap

A kicsik első hava

Vénusz és Tupac
Reggel arra ébredtünk, hogy minden havas kint J
Nekem se kellett több, irány a kert mindenkivel, akivel csak lehet.
Első körben kivittem Vénuszt és Tupacet. Irtó édesek voltak, nem tudták mit kezdjenek a hóval, mivel hideg, nedves és még el-el is tűnik…
Élvezték, de egy idő elteltével szrájkba fogtak, pózoltak kicsit majd irányba álltak, természetesen az ajtó felé.
Tupac mászik :)
Utánuk következett Quenna. Kedves volt nagyon. A maga kecses nőcis módján viselkedett. Jött – ment szaglászott, nézelődött, majd finoman elkezdett araszolni az ajtó felé, és tette – vette magát, hogy Ő biza bemenne, mert a popi kissé fázik.
Quentin és Fanni 
Következett Fanni és Quentin. A szívem szakadt meg, amikor Hópehely is ki akart jönni, de szó se lehetett róla, mivel ugye beteg és szőre sincs L Fanni sé Quentin nagyon jól érezték magukat, túrták a havat, és pózoltak a fényképezőgép előtt. Mókáztunk kicsit majd Ők is jöttek befele.
Utolsóként jött Dettike. Döncit már mindentől féltem, így szóba se került hogy kijön. Ő már a nyugdíjasok mindennapjait éli. Dettikének viszont jót tett szaglászott – bóklászott, amikor láttam, hogy fázik akkor bejöttünk.
Nagyon szeretek a hóba kint lenni velük. Felhőtlen örömünket csak az árnyékolta be, hogy ugye hiányzott a „sorból” Hópehely és Dönci.

Vénusz
Tupac
  
Quenna

Fanni

 
Quentin


Detti

2010. november 24., szerda

Hópehely beteg :(

Már egy ideje figyelgetem a lánykámat…

Lekopaszodott a farka még nyáron, de nem gond, volt már ilyen. Nem gondoltam semmi komolyra.

Eljött a vedlés, mindenki szépen vedlett, jött a pihe-puha selymes szebbnél szebb bunda mindenkinek, kivéve Hópehelyhet… ekkor már figyelgettem, gyanakodtam.

Most jelenleg ott tartunk, hogy a farkán nincs szőr, aljszőrzete hiányzik, fedőszőre ritka L

Mindemellett hiába eszik fogy, nemhogy téli súly, de nyári sincs :’( L

Gyökeres ellentéte az egész eddig leírtnak, hogy eszik rendesen, aktív, rosszalkodik, szájal ahogy szokott, örömködik, játszik, ugrál, pattog.

Természetesen Péterrel (állatorvosunk) rajta vagyunk a megoldáskeresésen. Amikor elvittem megnézetni, gond volt a vérkeringésével, így a nyaki vénából vett vért Péter, és szegénykém kapott 4 injekciót is, ki is mutatta a megtetszését nekem Hópehely. J Olyan kis helyes volt J a vizsgálóasztalról „felfutott” rám, és a garbóm nyakát megcibálta, nyomatékosítva, hogy ezt mégegyszer ne merészeljem engedni. Senki ne gondolja, hogy meg akart támadni, ha ez lett volna a szándéka megtehette volna!

Vártuk az eredményeket… majd miután kiderült, nem tudtam eldönteni örüljek vagy se…

Nagy rutint csináltak, és csak 3-4 paraméternél volt eltérés, jellemző betegséget nem mutatott… így tovább kell vizsgálódni.

Ha szerencsénk van akkor megússzuk egy mellékvese betegséggel, ha nem akkor… de NEM!!!!! nem lehet nagy baja!

Most várakozás, majd újabb vizsgálatok. Ha kiderül valami megírom.

2010. november 22., hétfő

Vénusz és Tupac

Velük gyarapodott kicsiny kis családunk J

Vénusz a legsötétebb csoki J

Kellemes természetű kedves egyéniség. Különleges sötét színe csodás, sokan vadasnak nézik, de nem az. Játékos, de határozott egyéniség. Sokszor mutatja ki szeretetét azzal, hogy felmászik a ruhámon, és keresi a helyet ahová befúrhatja magát. Imádja ha puszilgatom abba még bele is alszik J

Tupac a világosbézs energiabomba J

Nőstényeket meghazudtoló energiával, mozgékonysággal rendelkezik. Szeret mindent és mindenkit, akivel eddig találkozott mind "megfőzte" J Szereti a fülemet bolházni, hogy miért a fülem kell neki, ahol nincs szőr ki tudja… játék közben kissé veszélyes, mivel nincs tisztába méreteivel, és amikor a lányokra ráugrik azok kilapulnak.

2010. november 15., hétfő

Folytatás…

Szóval hárman maradtak J

Quenna már nehezen viselte a helyzetet, de néha még én is sajnáltam a lánykámat. A kölykök nem voltak Rá tekintettel, simán „átgyalogoltak” Rajta ha útban volt.

A helyzet csak akkor kezdett javulni, amikor megkapták az első függőágyaikat.

No volt is nagy hancúr, meg ugrándozás. Rettenetesen élvezték, és mint a jó gyerekek, ha valaki elhelyezkedett akkor tuti, hogy a másiknak pont oda kellett menni, felébreszteni, kilökdösni, vagy csak egyszerűen piszkálni.

Ez idő tájt fogalmazódott meg bennem egy gondolat, hogy kellene egy playpen… Node nem is olyan egyszerű ez L. Nem estem kétségbe J úgy voltam vele, ha Mohamed nem megy Hegyhez, Hegy megy Mohamedhez! Szóval elkezdtem gondolkodni, hogyan is lehetne megvalósítani, mivel a „pluszkéz” növesztés esélytelenebbnek tűnt.

Rá is találtunk a megfelelő anyagokra, és a megfelelő technikára is amivel szétszedhető, és könnyen összeállítható, biztonságos és strapabíró.

Még Hajnallal együtt tesztelték a görik.

Aztán lassan eljött az idő, és Hajnal (Metis) elkerült Lauráékhoz.

Egy elgondolkodtató történet a felelősségről...

Egy sorsára hagyott vadászgörény

Ma végre rám nézett valaki, én megörültem, mert azt hittem TE vagy anya, de két idegen nézett vissza, amikor kikukucskáltam. Vártam a már-már megszokott verésemet de, még amikor félelmemben megharaptam az egyiket akkor se bántottak, megnyugtatóan beszéltek hozzám, valami olyasmit, hogy nincs baj, és hogy nem kell félem.
Miután megnyugodtam, és elengedtem a kezét megsimogatott. Kezéből csöpögött a vér, de a másik ember kivett, és berakott valami kézi ketrecbe. Elvittek... én nagyon rettegtem, mi történik majd ez után. Valami érdekes helyre kerültem, ahol több hozzám hasonló sorsú vadászgörény volt.

- Megfürdettek, mert a kaki, pisi rászáradt a bundámra.
Anya te ezt miért nem?
- Elvittek orvoshoz, megvizsgáltatni, hogy van-e valami bajom.
Anya te ezt miért nem?
- Kaptam egy tágas ketrecet.
Anya te ezt miért nem?
- Megmutatták, hogy valójában miért is van benn a ketrecbe az a fehér szemcsés valami, és amikor végre nyugtáztam azzal, hogy oda végeztem a dolgom megdícsértek.
Anya te ezt miért nem?
- Megtanították, mekkora lehet a harapásom, ami még nem fájdalmas, nem okoz sérülést az embereknek.
Anya te ezt miért nem?

Most már nem félek, csak mindennap reménykedem, hogy legyen végre nekem is igazi, szerető családom.


Kolmann Gabriella (Sun-yellow)
( A Magyar Vadászgörény Klubnak írtam ezt a kis szösszenetet nagyon rég... )