Az első séták

Baltazár már volt ugyan kint egyszer egy kis nézelődésre, de Bizzykének a tegnapi volt az első kinti, sétálgatós élménye.
Délután nagyon nehezen keltek fel, de felpörögtek teljesen, aminek hatására el is fáradtak...
Mindent előkészítettünk, majd "felöltöztettük" őket, és elindultunk.
Baltazár igai pasiként viselkedett, de Bizzyn meglepődtem, azt vártam minden fűszálat megszagol, majd egy lépés előre, és vissza kettő, hogy biztos minden fűszálat leellenőrzött-e. Nem ezt csinálta... egész szépen közlekedett, bár neki volt némi csalogató is, ugyanis vittük az egyik anyagból készült hordozót, amibe belemászhatott, nézelődhetett.
Szépen és jól lehetett velük sétálni. Persze elfáradtak rendesen, és miután hazajöttünk azonnal mentek is aludni. Legnagyobb szívfájdalmam, hogy nem vittem magammal a fényképező gépet, így sajnos nem készültek fotók :(
Reggel bóklásztak kint kicsit, de hamar elmentek aludni... :)

Baltazár és Bizzy

Baltazár külföldről érkezett hozzánk, egy nagyon kedves és régi barátomtól.

Nisa, mivel már egy ideje egyedül volt nem tudtam mit fog hozzá szólni. Hazajöttünk, és bemutattuk egymásnak őket. Nisa első pillanatban csak nyugtázta, hogy van Baltazár, Majd mikor a fiúcska elkezdte felderíteni a ketrecet Nisanak leesett Baltazár "ide költözik". Így be is vetette magát, és mint jó házigazdához illik körbevezette a ketrecben, nagyon édesek voltak,

Nisa folyton magyarázott Baltazár meg követte. Baltazár nagyon fáradt volt, így keresett egy alvó alkalmatosságot, no ez szerencsétlenségére (mivel a függőágyba nem tudott felmenni) az alomtálca széle lett. Nisa meg erre bepipult és megpróbálta kiráncigálni, persze volt nagy riadalom. Így mit volt mit tenni kaptak az aljára is ágyikót. Ennek megfelelően másnap reggel arra mentem be hozzájuk, hogy együtt alszanak.

Baltazár szépen lassan belakta a ketrecet.

Bizzy mikor megérkezett kicsit más volt a helyzet.

Nem kockáztattam, és Baltazárral kezdtem az összeismertetést, közel egykorúak, külön neműek, ennek megfelelően minden a legnagyobb rendben ment, az első pillanattól kezdve teljes az összhang közöttük, majd pár nappal később jött Nisa. Fel voltam készülve mindenre, de a lehető legjobban alakultak az események. A csajok pillanatok alatt összemelegedtek, és a mai napig is ha úgy tartja kedvük elvonulnak kettecskén aludni. Egyetlen probléma van csak, hogy Bizzyke Nisa tarkóját találta meg arra, hogy szopizzon. Olyat már tapasztaltam, hogy az egyik kölyök a másik fülével csinál ilyet, de hogy a tarkójánál, meg a lapockái között? No ilyen még nem volt.

Az elmaradás...

Sokat gondolkoztam hogyan is írjam le az eddigi eseményeket. és arra jutottam, nem évődök vele sokat, hiszen a jelenben kell élni...
Vénusz esete után feje tetejére állt a világ, magánéleti problémákkal küszködtem, és kérdéses volt folytatom-e a tenyésztést.
2011 decemberében elkezdődött a pokoljárás...
Rejtélyes kór támadta meg a görényeimet, valószínűleg mérgezés. Erről részletesebben a honlapon lehet majd olvasni. A lényeg, hogy hiába mozgattam meg minden követ, nem tudtam az állataimon segíteni. Az első Quentin volt, utána megbetegedett Fanni és Quenna. Fanni valami csoda folytán rendbe jött egy időre. Majd Dettike és Vénusz. Hópehely ekkor még teljesen egészségesnek tűnt.
Megpróbáltam feldolgozni az eseményeket, és hozzám került Nils és Nisa. Vittek egy kis színt a mindennapokba.
Amikor már azt hittem mindenen túl vagyok/vagyunk, jelentkeztek Fannin a tünetek, majd később Hópelyhen is. Megkérdőjeleződött bennem minden, almot nem akartam vállalni.
Mindezek után nemsokkal Nils hirtelen, és teljesen váratlanul elment. Mint kiderült szívproblémája volt.
Nisaval magunkra maradtunk, ekkor már velünk volt Zafír a mentett cicus, így hármasban éldegéltünk. Sokat gondolkoztam, és rájöttem nem tudom és nem is akarom abbahagyni a görizést.