Népszerű bejegyzések

2016. január 7., csütörtök

Vendégségben…

Kicsit lemaradtam az írással, de valahogy mindig volt valami.
Még decemberben felpakoltuk a göriket, és elmentünk rokonlátogatóba. Tartottam a helyzettől, mert ugyan bízom az állataimban, de mégiscsak egy teljesen új környezetbe kerültek.
Már az induláskor úgy viselkedtek, ahogy a „nagykönyvben meg van írva” igaz Baltazár kiborította a neki bekészített almot, de szépen végigaludták az utat, és rendesen viselkedtek, míg kialakítottuk nekik a helyüket. Utána jött a napi „rutin”, ment a játék és a mókázás akárcsak otthon. Természetesen megmutatta mindenki a sajátosságát. Nisa a nevelést, és az önfeledt pattogó makogó görényt, Bizzy az energiáját és a gyorsaságát, Baltazár meg a komótos úriembert, aki azért néha bele is lendült a játékba. Jelezték mindig mikor úgy gondolták, mostmár inkább pihennének, és mentek is vissza a helyükre, és a következő játékidőig heverésztek, aludtak a függőágyaikban.
A pakolásnál, és a hazajövetelkor is fegyelmezetten türelmesen viselkedtek a görik, mint az igazi profik.
A vendéglátóinkat is teljesen elbűvölték, ezúton is köszönet nekik, hogy bevállaltak így minket, hiszen többségük most látott, fogott először görényeket!

Nagyon jól éreztük magunkat, és ezt a görik nevében is mondhatom!

Egy elgondolkodtató történet a felelősségről...

Egy sorsára hagyott vadászgörény

Ma végre rám nézett valaki, én megörültem, mert azt hittem TE vagy anya, de két idegen nézett vissza, amikor kikukucskáltam. Vártam a már-már megszokott verésemet de, még amikor félelmemben megharaptam az egyiket akkor se bántottak, megnyugtatóan beszéltek hozzám, valami olyasmit, hogy nincs baj, és hogy nem kell félem.
Miután megnyugodtam, és elengedtem a kezét megsimogatott. Kezéből csöpögött a vér, de a másik ember kivett, és berakott valami kézi ketrecbe. Elvittek... én nagyon rettegtem, mi történik majd ez után. Valami érdekes helyre kerültem, ahol több hozzám hasonló sorsú vadászgörény volt.

- Megfürdettek, mert a kaki, pisi rászáradt a bundámra.
Anya te ezt miért nem?
- Elvittek orvoshoz, megvizsgáltatni, hogy van-e valami bajom.
Anya te ezt miért nem?
- Kaptam egy tágas ketrecet.
Anya te ezt miért nem?
- Megmutatták, hogy valójában miért is van benn a ketrecbe az a fehér szemcsés valami, és amikor végre nyugtáztam azzal, hogy oda végeztem a dolgom megdícsértek.
Anya te ezt miért nem?
- Megtanították, mekkora lehet a harapásom, ami még nem fájdalmas, nem okoz sérülést az embereknek.
Anya te ezt miért nem?

Most már nem félek, csak mindennap reménykedem, hogy legyen végre nekem is igazi, szerető családom.


Kolmann Gabriella (Sun-yellow)
( A Magyar Vadászgörény Klubnak írtam ezt a kis szösszenetet nagyon rég... )