Mint már korábban említettem, elkezdtek kibújni a kölykök
tejfogai, így csak idő kérdése volt mikor is kezdenek el kimenni és
belekóstolni a mami ételébe. Figyeltem és vártam, majd egy nagyon váratlan
pillanatban beindultak, és nem volt megállás. Nem érdekelte őket, hogy magas a
tál, beletornázták magukat nem törődve semmivel sem. Húzták, nyúzták tépték a
csontos csirkenyakat, mintha már rutinosan eddig is ezt ették volna. 
Természetesen Bizzyke figyelt, és végig ott felügyelte őket, de nem rángatta el
a piciket, hanem kezdeti zavarodottság után ezt az „akadályt” remekül vette. Nekiállt együtt enni a kölykeivel. Volt olyan pici is akit betett a fészekbe,
de a kölyök nem zavartatta magát kisétált a tálig.
Következő étkezésnél valami megmagyarázhatatlan okból nem engedte őket csak
szopizni, nem értettem ugyan, de Bizzyre bíztam ő a mamijuk, és tudja mit
csinál. Az azt követőnél, már simán ment minden együtt ettek.
Ezzel egyidejűleg a kölykök elkezdtek kijárni a fészekből WC-zni is, egész jó
arányba találják meg az alomtálat, 1-2 kakit találok máshol, így nagyon büszke
vagyok a kis csapatra. Szintén ezzel egyidőben Bizzyt összeengedtem Nisaval,
azt az örömöt és „élménybeszámolót” amit elmakogtak egymásnak, csak mosolyogva
hallgattuk.Így a kiskölykökből nagy kölykök lettek :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése